A doboz egy tökéletes csomagolási forma, megőrzi a sör aromáját, ízét, véd az oxidációtól és a fényszennyezéstől. Valamint környezetbarát és felhasználóbarát, ugyanis ezeket nem kell gyűjtőhelyre szállítani (bár hamarosan erre is lesz lehetőség) elég egy hazánkban már szerencsére igazán elterjedt szelektív kukába kidobni és persze nem utolsó sorban költséghatékony is. A doboz logisztikai szempontból is sokkal kedvezőbb, hiszen szállítás során nehezebben sérül mint az üvegpalack és kisebb a súlya is így nem igényel akkora erőfeszítést. Hazánkban nem túl régen terjedt el ez a csomagolási forma, azonban mára már megszokottá vált. Ez a csomagolási forma az IPA és egyéb olyan típusú söröknél a leghatékonyabb amibe sok komlót raknak, hiszen nem illannak el a komló aromái és nem éri olyan külső behatás sem ami ronthat a sör minőségén.
A hordó mint csomagolási forma sokban megegyezik a dobozzal, de természetesen ezt nem feltétlen háztartási fogyasztásra tervezték. A hordó a legmegfelelőbb csomagolási forma, hiszen tökéletesen zár. Széndioxiddal vagy nitrogénnel (általában stout-ok esetében) való előfeszítésének köszönhetően nem érintkezik a sör oxigénnel, így sem ízében sem illatában nem lesz vagy legalábbis elég nehezen elérhető, hogy oxidációs folyamat menjen végbe és ez kellemetlen ízt okozzon a sörben. Ebben a formában tárolható a sör a leghosszabb ideig minőségmegőrzési szempontból, hiszen nem érintkezik semmi külső behatással. Azonban túl sok ideig ebben sem jó tárolni, hiszen a sör öregedését ez sem gátolja meg.
Az üveggel már kicsit másabb a helyzet. Mint láthatod te is a boltokban sok különböző üveget megtalálhatsz mint a fehér, a zöld és a barna. Az üveg a sör tárolására hosszú távon nem a legalkalmasabb hiszen nem rendelkezik jó fényszűrő képességgel és magasabb az oxidáció esélye is. Ha a sört üvegpalackba csomagolják idővel érezhető lesz rajta az úgynevezett fény íz melyet a palack átlátszósága miatt kapott a sör. A sört áttetsző/fehér palackban semmiképpen nem ajánlott tárolni éppen ezen okokból kifolyólag. A zöld palack már valamivel jobb, kevésbé szűrődik át rajta a fény, de ha már választani kellene mindenképp a barna palackok a helytállóbbak a sör tárolására.
Most mindazok után, hogy így lehúztuk az üvegpalackokat, azért vannak olyan típusú sörök amiknek igenis jót tesz, ha palackba csomagolják őket. Többek között ilyenek lehetnek a fekete sörök is, mint például a stout, a belga típusú sörök vagy a hordó érlelt tételek. Ezeknek a sörnek igazán jól áll az oxidáció és/vagy az idő.
Biztosan hallottál már azokról az eszeveszett hordó érlelt tételekről is, amik meghaladhatják akár a 10% alkohol tartalmat is. Ezáltal biztos felmerült már benned a kérdés, hogy ha ilyen szuperek az alumínium dobozok mégis miért palackos formában kerülnek a polcokra? A válasz egyszerű. A hordó érlelt tételek nagyrész fekete sörök (persze akadnak kivételek is) és ugye mint az előbb említettük ezeknek a söröknek jót tesz az oxidáció és az idő hosszúságával járó öregedés. Az idő múlásával egyre jobban eltűnnek a kellemetlen erős ízek és szépen lassan összeáll egy egésszé a sör. Nem fog kilógni az alkohol, sem a hordó íze legyen az bourbon, whiskey, roum vagy akár boroshordó, idővel ezek az ízek tökéletes összhangban lesznek a sörben.
Van még egy csomagolási forma ami hazánkban még nem annyira elterjedt és azok pedig a Growlerek. A sörözők és kézműves sörbárok általában fél,- egy vagy két literes lezárható üveg/műanyag palackokba árulnak elvitelre sört, amelyeket „growler” néven ismernek. Ez a rendszer legalább a tizenkilencedik századig nyúlik vissza. Ez a csomagolási forma lehetővé teszi, hogy elvidd a sört, ha nem a kocsmában szeretnéd meginni, hanem például egy házibuliban vagy egy szuper grill party alatt. Az eladók egyenesen a csapból töltik frissen a hideg sört, és a palackokban több napig friss és szénsavas marad – bár az első felbontás után gyorsan ellaposodik ezért ezeket felbontás után érdemes meginni nem félre rakni másnapra.